A múltat megismerni érdekes, izgalmas és sokszor tanulságos. Ezért kértem meg múzeumunk tagintézmény-vezetőjét – Gyimesiné Gömöri Ilona -, hogy meséljen osztályom tanulóinak arról, mi történt a szabadságharc idején városunkban.
Egy szerdai délutánon kisétáltunk társaságában Pusztacsászra, ahol azok az ispotályok (kórházak) működtek, melyekben kezelték a kápolnai csata sebesültjeit. Sajnos közülük sokan meghaltak. Az ő tiszteletükre állították azt a kopjafát, melynél minden évben koszorúkkal emlékezünk rájuk március 15-én.
A pusztacsászi temetőben megnéztük a nemzetőrök emlékművét. Mindazoknak az önkénteseknek nevét rávésték, akik itt gyülekeztek, majd elvonultak délre, hogy védjék a határt a szerb támadásoktól.
Itt találtuk meg Németh Albert nemzetőr honvédőrnagy sírkövét is. A jogot végzett ifjú jegyzőt 1848 nyarán, 28 éves korában országgyűlési követté választották, majd önkéntesként a hadseregbe állt. Közeli ismeretséget ápolt Mikszáth Kálmánnal. Évente meglátogatta a száműzetésben élő Kossuth Lajost.
A másik Császhoz kötődő ’48-as személyiség Petheő János. Az egri gimnázium elvégzése után katonának állt, majd részt vett a Jellasics elleni harcokban.
Csak egy pár óra alatt mennyi mindent tudtunk meg településünkről! Mindez része lesz a március 15-e tiszteletére készülő ünnepi műsornak.
Köszönjük szépen Ilonkának, hogy segítségével részesei lehettünk a múltnak.
Tompáné Sallai Éva
osztályfőnök
