A Hevesi József Általános Iskolában jelenleg megvalósuló NTP-KTK-17-B-0013”Mesterségem címere – hagyományos roma mesterségek régen és ma –Tehetséggondozás-tehetségfejlesztés-hagyománygyűjtés és ápolás projektszinten, tanórán kívüli, integrált környezetben megvalósuló komplex tehetséggondozó program című pályázat keretében két kiránduláson vehettek részt a Tehetség Műhelyekben tevékenykedő tanulóink.

Parádon Asztalos Joachim népi fafaragó mester munkáit mutatta be az a tárlat, amelyet elsőként tekintettek meg a gyerekek: életnagyságú szobrok, amelyek a parádi emberek életét, mezőgazdasági munkálatait ábrázolják, a betyárvilág alakjai Vidróczky Marci, Sobri Jóska, Rózsa Sándor tekintettek ránk, a díjnyertes pályaműve, a Rákóczi szabadságharc története is megelevenedett előttünk. Johák bácsi – ahogy a településen hívták régen, – munkáit nézegetve nagyon tartalmas és érdekes történeteket hallhattunk a tárlatvezető tolmácsolásában.

Néhány percnyi séta után megérkeztünk a Palóc Házhoz, mely a népi kultúra és építészet fontos emlékhelye Parádon. A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van, mely palóc bútorokkal van berendezve. Udvarán gazdasági épületek, pajta, ól. A gyerekek csak ámultak, hogy a régen élt emberek milyen házban, milyen berendezések között éltek.

Kerekezés Szentendrén

Utazásunk májusi helyszíne Szentendre volt. 80 perces, szabadban eltöltendő foglalkozás várt tanulóinkra. A ráhangolódó beszélgetésből megtudhatták, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum története elmúlt 50 éves, ország és múzeumi térképen megkeresték, hol is tartózkodunk jelenleg, tisztázták a kerék jelentőségét. Ez utóbbi megjelenik a roma zászló közepén is, mely a vándorló életmódot jelenti.

Ezután felkerestük a keréknyomozás helyszíneit: malmot, kovácsműhelyt, kerekes kutat. A Kocsik és szekerek kiállításban különféle kocsi típusokat hasonlítottak össze a tanulók. Séta közben, meglepetésünkre egy mesefilm forgatásába csöppentünk. Végezetül megtudtuk kedves foglalkozás-vezetőnktől, hogy tervezik az erdélyi magyarság életmódját bemutató tájegység létrehozását is.

A csoport izgalmas, élményteli ismeretekkel távozva a Skanzenből, egy Duna-parti étteremben elfogyasztott finom ebéddel zárta a napot.

A kiránduló gyermekek tarisznyáját megtöltöttük új ismeretekkel, élményekkel, mert a hagyományok akkor maradnak életben, ha folyamatosan megújulnak.

Molnárné Szabó Márta

műhelyvezető